A nev�kben szerepl� v�r�s sz�nnel csak a h�mek b�szk�lkedhetnek, a n�st�nyek bund�ja k�kessz�rke. A v�r�s �ri�skenguruk a sz�raz puszt�kon egy h�mb�l �s n�h�ny n�st�nyb�l �ll� csapatokban �lnek. Ha k�t riv�lis h�m �sszetal�lkozik, akkor id�nk�nt h�ts� l�baikra �llva, egy-egy bokszmeccsel d�ntik el az els�bbs�gi viszonyt. A kenguruk a forr� nappalokat h�s�l�ssel t�ltik a bokrok �rny�k�ban, de amint enyh�l a leveg�, felkerekednek, hogy a f�vet �s az apr� cserj�k leveleit harapd�lj�k. A v�r�s �ri�skenguru k�pes ak�r 60 kilom�teres sebess�ggel is k�zlekedni, egy ugr�ssal pedig megtehet 10-12 m�teres t�vot. Mindezek mellett a szaporod�suk a legk�l�nlegesebb. A r�vid (30-40 nap) vemhess�gi id� ut�n megsz�let� cs�ppnyi, egy grammn�l is kisebb vak �s csupasz k�ly�k saj�t erej�b�l felm�szik az anyja has�n az ersz�nyig, ahol annak mellbimb�j�t bekapva azonnal szopni kezd. Hihetetlen, de az els� 2-2,5 h�napban el sem engedi az eml�t. Nagyj�b�l 240 napot t�lt az ut�d az ersz�nyben �s m�g 120-at szorosan az anyja mellett. Mik�zben a kicsi az ersz�nyben fejl�dik, a nagyobb testv�r m�g vissza-vissza dugja a fej�t n�mi tej�rt, �s e k�zben m�r a n�st�ny �jra vemhes. Ausztr�lia �slak�i �s ezek a kenguruk sok�ig egym�s mellett �ltek, azonban a telepesek �s k�s�bb az �llatteny�szt�k rossz szemmel n�zt�k az am�gy is kev�s f�vet lelegel� j�sz�gokat. Ez�rt k�rt�kony �llatk�nt tartj�k sz�mon �s vad�ssz�k, b�r szerencs�re ma m�r ellen�rz�tt keretek k�z�tt.