A h�p�rduc mag�nyosan �l, csak a p�rz�s idej�re tal�lkozik a h�m a n�st�nnyel. Nagyj�b�l 100 nappal a randev� ut�n vil�gra j�n 2-3 kicsi. Fejl�d�s�k el�g gyors, hiszen k�t h�naposan m�r elk�s�rik anyjukat vad�szni.

D�s bund�ja sz�rk�s alapsz�n�, amit barna foltok d�sz�tenek, hasa alja feh�r. Vil�gosabb alapsz�ne a h�ban val� rejt�z�st seg�ti. A h�p�rduc er�teljes, f�rge ragadoz�, �ldozataira lesb�l t�mad. F�k�nt k�sz�li kecsk�re, vadjuhokra, vaddiszn�kra �s f�ld�n �l� madarakra feni a fog�t, de ha nagy hidegben nem tal�l el�g ennival�t, h�zi�llatokat pr�b�l elejteni. A legeltet� �llattart�s miatt term�szetes zs�km�ny�llatai megfogyatkoztak, �gy erre a p�tl�sra s�r�bben r�szorul. A d�h�s gazd�k azonban kil�vik �ket - annak ellen�re, hogy vesz�lyeztetett a faj -, �s az �rt�kes sz�rm�t eladj�k a bundak�sz�t�knek. Ez az �ri d�m�k nagy �r�m�re �s az �llatv�d�k kifejezett b�nat�ra ad okot, hiszen ha a v�delmi �s szapor�t� programok nem j�rnak sikerrel, a h�p�rducnak j� es�lye van a kihal�sra. Becsl�sek szerint 3500-7000 egyede �l vadon, de �llom�nya - csup�n Kirgizisz-t�nban - megk�zel�t�leg 50%-kal cs�kkent az elm�lt �vtizedben. Az okot is k�nny� meg�rten�nk, ha tudjuk, hogy egy h�p�rduc b�re hatvanszor t�bbet �r, mint egy munk�s �ves �tlagb�re.