A kulcsfigura a 3-4 évig élő királynő, aki életében egyszer repül ki, akkor megtermékenyítik a herék, majd semmi mást nem tesz, csak petét rak, naponta akár 1500-2000-et is. Az átlagnál kétszer nagyobb király-nő még a táplálékként szolgáló méhpempőt is a dolgozóktól kapja, mert kimerítő feladata miatt önállóan enni sem képes. Uralmi helyzetének titka egy fe-romon nevű hormon, ami meggátolja a dolgozók teljes ivari kifejlődését. Ha ezzel az anyaggal már nem tudja beteríteni az egész fészket, akkor egy raj élén távozik és a kikelő sok kis királynő közül az elsőszülött lesz a trónörökös. A lép sejtjeibe a király-nő által lerakott petékből vagy dolgozó (lány), vagy pedig here (fiú) fejlődik ki, alig három nap alatt. A herék mézet esznek és a megtermékenyítésen kívül nincs más feladatuk.

A dolgozók ellenben rövid, mindössze 40 napos életük alatt minden munkában próbára teszik ügyességüket. Háromnaposan már a lárvákat gondozzák, majd a kaptárban viaszsejteket építenek, elraktározzák a virágport és a nektárt. Aztán az ajtóhoz kerülnek őrködni, míg a 21. napon végre kiröpülnek gyűjteni. A nektárt mézhólyagjukba, a virágport pedig a lábukon lévő „kosárkába” söprik. Megdöbbentő adat, hogy a méhecskéknek 1 kiló mézhez 7 millió virágot kell végigjárniuk.