Legszembetűnőbb anatómiai jegyük a két hatalmas szemfoguk, melyek már a kölykök első életévében kialakulnak. A folyamatosan fejlődő, akár 1 méteresre is megnövő elefántcsont színű agyarak szerepe a hímek nőstényekért vívott harcában és a táplálékszerzésnél játszik szerepet. A „kétágú villa” ugyanis a tengerfeneket gereblyézi puhatestűek után kutatva. A rozmárok hatalmas, húsos ajkaikkal könnyedén kiszívják a kagylókat héjukból. Néha még tőkehalakra is vadásznak, sőt ha nincs elég táplálék, elpusztult fókák tetemeit is elfogyasztják.

Bár szemeik aprócskák, jó hallásuk és szaglásuk kiegészíti rossz látásukat, így még a kilométeres távolságban lévő társaikat is észlelik. A rozmárok bőre körülbelül 3 cm vastag, hogy jobban védje őket társaik támadása elől. A kölykök sűrű bundája a kor előrehaladtával kihullik és csak bajuszként marad meg. A szárazföldön az uszonyok a lábat helyettesítik, s bár esetlen hurkáknak tűnnek, a 800-1700 kilós rozmárok egy futó embert is képesek utolérni és lehagyni!

A hímek sikeresen szaporodni csak 15 éves koruktól képesek; ekkor tudnak eséllyel verekedni a nőstényekért. A nőstények viszont csak 5-6 évig termékenyek és 10 éves koruk környékén válnak ivaréretté. A párosodási időszak decembertől márciusig tart, a nőstény vemhessége meg15-16 hónapig. Egy nőstény többnyire kétévente szül és általában alkalmanként csak egy kölyköt. Egy újszülött rozmár 95-123 cm hosszú, 45-75 kg nehéz és átlagosan 16-30 évig él.