Legszembet�n�bb anat�miai jegy�k a k�t hatalmas szemfoguk, melyek m�r a k�lyk�k els� �let�v�ben kialakulnak. A folyamatosan fejl�d�, ak�r 1 m�teresre is megn�v� elef�ntcsont sz�n� agyarak szerepe a h�mek n�st�nyek�rt v�vott harc�ban �s a t�pl�l�kszerz�sn�l j�tszik szerepet. A „k�t�g� villa” ugyanis a tengerfeneket gerebly�zi puhatest�ek ut�n kutatva. A rozm�rok hatalmas, h�sos ajkaikkal k�nnyed�n kisz�vj�k a kagyl�kat h�jukb�l. N�ha m�g t�kehalakra is vad�sznak, s�t ha nincs el�g t�pl�l�k, elpusztult f�k�k tetemeit is elfogyasztj�k.

B�r szemeik apr�csk�k, j� hall�suk �s szagl�suk kieg�sz�ti rossz l�t�sukat, �gy m�g a kilom�teres t�vols�gban l�v� t�rsaikat is �szlelik. A rozm�rok b�re k�r�lbel�l 3 cm vastag, hogy jobban v�dje �ket t�rsaik t�mad�sa el�l. A k�lyk�k s�r� bund�ja a kor el�rehaladt�val kihullik �s csak bajuszk�nt marad meg. A sz�razf�ld�n az uszonyok a l�bat helyettes�tik, s b�r esetlen hurk�knak t�nnek, a 800-1700 kil�s rozm�rok egy fut� embert is k�pesek utol�rni �s lehagyni!

A h�mek sikeresen szaporodni csak 15 �ves korukt�l k�pesek; ekkor tudnak es�llyel verekedni a n�st�nyek�rt. A n�st�nyek viszont csak 5-6 �vig term�kenyek �s 10 �ves koruk k�rny�k�n v�lnak ivar�rett�. A p�rosod�si id�szak decembert�l m�rciusig tart, a n�st�ny vemhess�ge meg15-16 h�napig. Egy n�st�ny t�bbnyire k�t�vente sz�l �s �ltal�ban alkalmank�nt csak egy k�lyk�t. Egy �jsz�l�tt rozm�r 95-123 cm hossz�, 45-75 kg neh�z �s �tlagosan 16-30 �vig �l.