Mivel eredetileg az �ri�spand�k K�z�p-K�na hegyvid�ki r�szein tal�lhat� bambuszerd�k lak�i �s rejt�zk�d� �letm�dot folytatnak, megfigyel�s�k a term�szetben szinte lehetetlen. �ppen ez�rt kev�s le�r�s sz�letett a term�szetben folytatott �letciklusukr�l, tev�kenys�geikr�l. Annyit mindenesetre tudunk, hogy az �ri�sok t�pl�lkoz�sa nagyon speci�lis, hiszen szinte csak bambusszal t�mik a hasukat. Mivel m�ret�k nagy - k�zel m�sf�l m�teresek - ,�s 70-160 kilogrammot is nyomhatnak, naponta legal�bb 20 kilogramm bambuszt kell elr�gcs�lniuk, ami k�zel 12 �r�s ev�ssel teljes�thet�. Ebb�l ad�d�an a nap nagy r�sz�t kitev� tev�kenys�g�k az ev�s. B�r n�v�nyev�k, n�ha fogyasztanak n�mi husit is, �s meglep�, de h�sev� fogazatuk van. A bambuszev�s m�r r�g�ta lehet a m�ni�juk, ugyanis az �ri�spand�k egyik k�zt�csontja megny�lt �s hatodik ujjk�nt m�k�dik, amellyel az els� k�t ujj szembe�ll�that�, ezzel megk�nny�ti a fog�st. Sz�rmaz�stani rejt�ly is akad a t�rt�net�kben, mivel alkatukat tekintve a barnamedv�re hasonl�tanak - t�mzsi v�gtagok, fejforma, testtart�s - viszont a tud�sok vizsg�latai azt mutatj�k, hogy anat�miailag a mos�medv�vel vannak rokons�gban.

A szaporod�si id� kiv�tel�vel a pand�k mag�nyosan �lnek, akkor azonban a h�m a n�st�ny keres�s�re indul �s fura, sz�k�l�-ugat� hanggal h�vja. A p�rz�s ut�n a n�st�ny egyetlen apr�cska, mind�ssze 14-15 dekagrammos bocsnak ad �letet. Az els� k�t h�tben a picit az anya folyamatosan szemmel tartja, m�g a t�pl�lkoz�sr�l is lemond, s meg kell hagyni, erre sz�ks�g is van az apr�s�g m�rete miatt. A bocs rohamosan n�, hiszen 8 hetes kor�ra m�r m�rete h�szszor akkora, mint sz�let�sekor volt. Ha egy �llatkertben siker�l �ri�spand�t szapor�tani, az nagyon nagy sz�, hiszen hozz�j�rul a faj meg�rz�s�hez!