Ezen k�v�l m�g a Rakata-szigeteken �s a Panaitan-sziget Nemzeti Parkban tal�lhat�k nagyobb sz�mban. E nagy ter�leten 3 alfaja alakult ki: a burma banteng, a j�va banteng �s a borne� banteng. A h�zias�tott form�it bali �s lombok marh�nak nevezik, amelyek neveiket a k�t k�rnyez� szigetr�l kapt�k. A vad t�pusok tests�lya 600-800 kg, testmagass�guk kb. 160 cm; a h�zi�llatok enn�l valamivel kisebb termet�ek.

A teh�n 2-3 �vente 285 napi vemhess�g ut�n egy, ritk�n k�t, kb. 30 kg s�ly� borjat ellik. A borjak testsz�ne s�rg�sv�r�ses-v�r�sesbarna, a nyak als� r�sze �s a l�bak vil�gosak. A kifejlett p�ld�nyok tehenei sz�nben nem v�ltoznak, szarvuk sem n� nagyra. A bik�k testsz�ne ivar�retts�g�k el�r�sekor megv�ltozik, f�nyesen csillog� k�kesfekete sz�n� lesz. L�bai �s a far h�ts� r�sze vil�gos marad, szarvai �vesen felfel� mutat�ak.

Mivel az intenz�v mez�gazdas�gi hasznos�t�s elpuszt�tja a term�szetes t�jakat, vid�keket - �gy megfosztva sz�mos �llatfajt az utols� lehet�s�gt�l a t�l�l�sre - a bantengek sz�ma is v�szesen megcsappant. A vadtulkok elt�n�s�nek m�sik oka, hogy a h�zias�tott marha hasznos az ember sz�m�ra, �gy azokon a ter�leteken, ahol vad�llatok �ln�nek, az ember h�zias�tott marh�t tart, ez�rt �zsia vadmarh�i v�gvesz�lybe ker�ltek.