A fehérszárnyú erdei réce
2005.02.04. 15:26
Testmérete viszonylag nagy: testhossza kb. 80 cm, farka 13-17 cm. Nagy, széles szárnyának fesztávolsága 80-100 cm. Tollazata fénylő zöldesfekete, feje és nyaka feketével pöttyözött fehér, farka sötétbarna, csőre és rövid lába narancssárga.
A hímek szemének szivárványhártyája szintén narancsszínű, a tojóké barna. Szárnyának felső fedőtollai fehérek, a középsők feketével szegélyezett szürkék, elsődleges evezőtollai barnák, a másodlagosak kékesszürkék, a harmadlagosak szintén fehérek, fekete széllel. A fiókák sötétbarnák, csőrük szürke.
Egykor szinte egész Délkelet-Ázsiában megtalálható volt, mára már csak Assam, Bangladesh, Burma, valamint Jáva és Szumátra apró foltjain él e madár. Itt rendkívül nehezen megközelíthető terepen, a legsűrűbb, legmélyebb dzsungelben rejtőzik. Magá-nyosan, párokban vagy kis létszámú - maximum 4-5 fős - csapatokban figyelhetők meg leginkább. Akusztikai repertoárjukba sziszegő és halk morgó, röfögő hangok is tartoznak, de jelenlétüket leginkább messzire hallatszó, furcsa, sírásra emlékeztető kiáltásuk árulja el. Assam lakói emiatt „szellemkacsának” is nevezik. Fészküket magas fákra rakják. A tojó 7-10 viszonylag kicsi, hosszúkás zöldessárga tojást rak, melyek 30 nap alatt kelnek ki. A fiókák gyorsan nőnek, két hónapos korukra felöltik a felnőttek tollruháját. Élőhelyének elpusztítása csak az utóbbi évtizedekben sodorta végveszélybe a fehérszárnyú erdei récét.
|