Az észak-amerikai alfajokat összefoglaló néven karibunak, az eurázsiaiakat pedig tarándszarvasnak nevezzük, a rénszarvas elnevezés igazából a háziasított tarándszarvast jelenti. Testét csokoládébarna, fekete, illetve fehéresszürke szőrzet borítja. Feltűnő jellegzetessége, hogy csülkei igencsak szélesek, laposak, annak érdekében, hogy az állat ne süppedjen bele a hóba. A rénszarvas különleges amiatt is, hogy nemcsak a bikáknak, hanem a teheneknek is van agancsuk.

Ezek a fejékek igen változatos alakúak lehetnek. Előfordul például, hogy az agancs egyik ága lapátszerűen előremered. Testhosszuk 120-220 cm, marmagasságuk 87-140 cm, testtömegük pedig 60-318 kg. Csapatokban, csordákban járnak, amelyet rendszerint egy idősebb bika vezet. Így vonulnak nyaranta az északabbra fekvő területekre. Nem válogatósak, levelek, lágy szárú növények, gombák, zuzmók szerepelnek étlapjukon.

Táplálékukat télen a hó alól kotorják elő. Vemhességi idejük 228 nap, ellésenként csak egy, ritkán két utód születik. Az 5-11 kg-os újszülött szarvasborjú alig egy órával megszületése után már lábra áll és követi anyját, néhány napon belül pedig csaknem ugyanolyan gyorsan tud szaladni, mint a kifejlett állatok, akár 60-80 km-es óránkénti sebességgel. A fiatalok 18-30 hónapos korukban válnak ivaréretté. Skandináviában járva volt szerencsém rénekkel találkozni. Hol az erdőben, hol az út közepén futottunk össze. Ilyenkor bambán bámulnak nagy barna szemeikkel, majd farkukat felcsapva elügetnek.