Az �szak-amerikai alfajokat �sszefoglal� n�ven karibunak, az eur�zsiaiakat pedig tar�ndszarvasnak nevezz�k, a r�nszarvas elnevez�s igaz�b�l a h�zias�tott tar�ndszarvast jelenti. Test�t csokol�d�barna, fekete, illetve feh�ressz�rke sz�rzet bor�tja. Felt�n� jellegzetess�ge, hogy cs�lkei igencsak sz�lesek, laposak, annak �rdek�ben, hogy az �llat ne s�ppedjen bele a h�ba. A r�nszarvas k�l�nleges amiatt is, hogy nemcsak a bik�knak, hanem a teheneknek is van agancsuk.

Ezek a fej�kek igen v�ltozatos alak�ak lehetnek. El�fordul p�ld�ul, hogy az agancs egyik �ga lap�tszer�en el�remered. Testhosszuk 120-220 cm, marmagass�guk 87-140 cm, testt�meg�k pedig 60-318 kg. Csapatokban, csord�kban j�rnak, amelyet rendszerint egy id�sebb bika vezet. �gy vonulnak nyaranta az �szakabbra fekv� ter�letekre. Nem v�logat�sak, levelek, l�gy sz�r� n�v�nyek, gomb�k, zuzm�k szerepelnek �tlapjukon.

T�pl�l�kukat t�len a h� al�l kotorj�k el�. Vemhess�gi idej�k 228 nap, ell�senk�nt csak egy, ritk�n k�t ut�d sz�letik. Az 5-11 kg-os �jsz�l�tt szarvasborj� alig egy �r�val megsz�let�se ut�n m�r l�bra �ll �s k�veti anyj�t, n�h�ny napon bel�l pedig csaknem ugyanolyan gyorsan tud szaladni, mint a kifejlett �llatok, ak�r 60-80 km-es �r�nk�nti sebess�ggel. A fiatalok 18-30 h�napos korukban v�lnak ivar�rett�. Skandin�vi�ban j�rva volt szerencs�m r�nekkel tal�lkozni. Hol az erd�ben, hol az �t k�zep�n futottunk �ssze. Ilyenkor bamb�n b�mulnak nagy barna szemeikkel, majd farkukat felcsapva el�getnek.