Ezek egy�tt biztos�tj�k, hogy a h� �s az es� ne �rthasson az �llatnak. Sz�les pat�ik s�l�ck�nt funkcion�lnak, fent tartj�k a k�zel k�tm�teres �llatot a h� tetej�n. K�t jellegzetes „von�sa” van a p�zsmatuloknak: az egyik a szinte �ssze�r�, majd hirtelen lefel� kanyarod�, pipa form�j� t�lke, mely �gy egy nagy homloklemezt k�pez, a m�sik a p�rz�skor er�s p�zsmaszagot �raszt� mirigy. Ez ut�bbi az arcon helyezkedik el, �s sok�ig a kozmetikai ipar egyik legfontosabb illatalapanyaga volt (szerencs�re ma m�r mesters�gesen �ll�tj�k el�).

A p�zsmatulkok csord�kban �lnek, melyek ak�r 100 egyedet is sz�ml�lhatnak. Augusztus v�g�n, szeptember elej�n kezd�dik a p�rz�si id�szak, amikor a csorda h�remekre oszlik, a fiatal bik�k pedig egy csapatba ver�dnek. A domin�ns h�mek elsz�ntan v�delmezik a teheneket, s ha �sszet�z�sre ker�l a sor, szemben�znek egym�ssal. Lassan h�tr�lva a fej�ket jobbra-balra himb�lj�k, majd mintegy 30-40 m�terr�l nagy sebess�ggel egym�snak rontanak. Olyan lend�lettel csapj�k �ssze a szarvukat, hogy a roppant erej� �tk�z�st�l nem egy �llat koponyat�r�sben pusztul el.

A rideg t�l ut�n, amikor csak a h� al�l kikapart moh�k, zuzm�k �s levelek adj�k a t�pl�l�kot, fel�d�l�st hoz a tavasz. Ez a borjadz�s ideje. Egy n�st�nynek egyszerre csak egy borja van, akivel szorosan k�t�dnek egym�shoz. �szakon a n�st�nyek 4-5 �ves korukban hozz�k vil�gra az els� ivad�kukat, �s minden m�sodik �vben ellenek. Mihelyt a h� elolvad, �s sarjadni kezd a friss z�ld n�v�nyzet, a ny�j t�li sz�ll�shely�r�l a v�lgyek fel� h�z�dik, ahol az �llatok s�sf�l�ket, f�veket, lombleveleket, vadvir�gokat �s zsurl�kat legelnek. A borjak is egyre �n�ll�bbak lesznek, �s �tt�rnek a n�v�nyi t�pl�l�kra.