|
Rozsomk
2005.02.04. 15:34
A rozsomk, vagy torkos borz, amely a menytflk csaldjnak legfurbb alakja, kln nemzetsg tagja. Kicsit medvs, zmk trzs, a farka rvid s nagyon lombos. Nyaka vastag s rvid, a hta velt, vgtagjai rvidek s ersek. Lbai t nagyon ersen hajlott, s ktoldalt sszenyomott karmokkal felfegyverzettek.
 Kvetkez harci felszerelse a 38 fogat szmll fogazat, mely nagyon erteljes. Ezen eszkzk miatt a rozsomk hrhedten falnk ragadoz, a nla tszr nagyobb mret rnszarvasokkal is kpes elbnni. Erteljes llkapcsval a szarvas fagyott hst s csontjt is el tudja rgni. Nemcsak hst, hanem gymlcst is fogyaszt. szak-Eurpa, Szibria s szak-Amerika szaki terletein honos, a tajga fenyerdeiben l, s a magas hegysgekben is megtallhat. Rendkvl j sz, gyesen mszik fra. Br inkbb jszakai llat, nappal is aktv lehet, s lelemkeress kzben naponta akr 50 km-t is bejrhat. ltalban hba sott vagy ms llatok ltal ptett regekben tlti pihenidejt.
A prok csak a przsi idszakban, mjustl augusztusig vannak egytt, de ez id alatt rengeteget jtszanak. Nagyon rdekes, hogy a nstnyben a megtermkenytett petesejt fejldse lell - akr 6 hnapra is - ami lehetv teszi, hogy a przs s a megszlets a legmegfelelbb idpontban trtnjen. Maga a fejlds 30-50 napig tart, a klykket 8-10 hetes korukig szoptatja az anyjuk. A felnttkori testmretket (60-85 cm-es hosszsg) 1 ves korukra rik el s 2-3 vesen vlnak ivarrett.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
