|
Rozsomák
2005.02.04. 15:34
A rozsomák, vagy torkos borz, amely a menyétfélék családjának legfurább alakja, külön nemzetség tagja. Kicsit medvés, zömök törzsű, a farka rövid és nagyon lombos. Nyaka vastag és rövid, a háta ívelt, végtagjai rövidek és erősek. Lábai öt nagyon erősen hajlott, s kétoldalt összenyomott karmokkal felfegyverzettek.
 Következő harci felszerelése a 38 fogat számláló fogazat, mely nagyon erőteljes. Ezen eszközök miatt a rozsomák hírhedten falánk ragadozó, a nála ötször nagyobb méretű rénszarvasokkal is képes elbánni. Erőteljes állkapcsával a szarvas fagyott húsát és csontját is el tudja rágni. Nemcsak húst, hanem gyümölcsöt is fogyaszt. Észak-Európa, Szibéria és Észak-Amerika északi területein honos, a tajga fenyőerdeiben él, és a magas hegységekben is megtalálható. Rendkívül jó úszó, ügyesen mászik fára. Bár inkább éjszakai állat, nappal is aktív lehet, s élelemkeresés közben naponta akár 50 km-t is bejárhat. Általában hóba ásott vagy más állatok által épített üregekben tölti pihenőidejét.
A párok csak a párzási időszakban, májustól augusztusig vannak együtt, de ez idő alatt rengeteget játszanak. Nagyon érdekes, hogy a nőstényben a megtermékenyített petesejt fejlődése leáll - akár 6 hónapra is - ami lehetővé teszi, hogy a párzás és a megszületés a legmegfelelőbb időpontban történjen. Maga a fejlődés 30-50 napig tart, a kölyköket 8-10 hetes korukig szoptatja az anyjuk. A felnőttkori testméretüket (60-85 cm-es hosszúság) 1 éves korukra érik el és 2-3 évesen válnak ivaréretté.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
